ALAPSZABÁLY
Időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan
Érvényes: 2012. január 26-tól
I. Általános rendelkezések
Az alapító tagok a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az egyesületi jogról szóló 1989. Évi II. tv. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. Évi IV. tv . a közhasznú szervezetek jogállását meghatározó 1997. Évi CLVI. Tv. valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. Évi LXXVII. Tv. Rendelkezései szerint egyesületet alapítanak.
Az egyesület önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkező szervezet, mely a jelen alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
Az egyesület jogi személy, az 1997. évi CLVI. tv.§ /1/ bekezdésben meghatározott közhasznú szervezet.
Az Egyesület neve: Magyar – Lengyel Baráti Kulturális Egyesület
Lengyel nyelvű elnevezése:
Stowarzyszenie Kulturalne Przyjaźni Polsko – Węgierskiej
Egyesület székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 8.
Az Egyesület működési területe: Békés megye.
Az Egyesület formája: közhasznú
Az Egyesület képviselete:
Az Egyesület annak mindenkori megválasztott Elnöke és Elnökhelyettese egymástól függetlenül, önállóan képviseli.
Elnök: Máté László, címe: 5600 Békéscsaba, Balogh János u. 17.
Elnökhelyettes: Hevesi József , címe: 5600 Békéscsaba, Bogárházi u. 14.
A bankszámla feletti rendelkezésre az alábbiak jogosultak:
1. Máté László elnök
2. Hevesi József elnökhelyettes
3. Tuba László elnökségi tag
Az aláírás érvényességhez két arra jogosult személy aláírása szükséges:1-2, 1-3, 2-3 sorszámok alatti személyek.
II. Az Egyesület célja és tevékenysége.
Célja:
1.A magyar- lengyel közös történelmi, kulturális hagyományok ápolása, továbbadása és
továbbfejlesztése.
2.A Békés Megyében élő lengyelek és a lengyel nép magyar barátainak kulturális, nyelvi és társadalmi összefogásának, együttműködésének biztosítása az egyesületi jog keretei között.
3. A lengyel nyelv tisztaságának és szépségének megőrzése,
4.A lengyel kultúra ápolása és terjesztése Békés megyében, valamint a magyar kultúra megismertetése Lengyelországban.
5.A fiatal nemzedék érdeklődésének felkeltése a Lengyelország iránt (történelem, nyelv, kultúra).
6.Szükség esetén fellépés és segítség nyújtás az emberi és állampolgári jogok védelmében.
7.A magyar- lengyel barátság elmélyítése.
8.A lengyel kulturális örökség megóvása.
9.Testvérvárosi kapcsolatok ápolása.
Az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységek / 1997. évi CLVI.Tv.26.§ c./ ellátását tűzi ki céljául:
Tevékenység:
1.Kulturális tevékenység:
a.Kulturális programok szervezése gyerekeknek, fiataloknak és felnőtteknek.
b.Megyei szintű programok rendezése pl.: kiállítások, irodalmi estek, film vetítés minden érdeklődő számára, előadások, találkozók, koncertek szervezése lengyel írók, költők, művészek, tudósok stb. közreműködésével.
c.Lengyel gasztronómiai esték, piknikek szervezése, a lengyel konyha bemutatása az érdeklődő lakosságnak.
d.Megemlékezés a magyar és lengyel nemzeti ünnepekről.
e.Népismereti kirándulások, tanulmányi utak szervezése.
f.Kulturális örökség megóvása.
g.Lengyel könyvtár működtetése: magyar és lengyel nyelvű lengyel szépirodalmi művek, útikönyvek, turistatérképek, albumok, mese könyvek, VHS kazetták, DVD, CD lemezek, lengyel újságok.
h.CHOPIN kórus működtetése
2.Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés:
– Lengyel nyelvoktatás és lengyel népismeret tanítása minden tanulni akaró gyermek, fiatal számára.
– Versmondó versenyék, rajz versenyék, ügyességi és lengyel népismeret versenyek szervezése.
– Segítség nyújtás továbbtanulásban Lengyelországban, illetve különböző lengyel nyelvű tanfolyamokon.
– Lengyel, angol nyelvoktatás felnőttek részére.
– Különböző szaktanfolyamok indítása az Egyesület dolgozói, tagjai számára, illetve egyéb érdeklődőknek is pl.: számítástechnikai, egészségmegőrző stb.
– Gyermek, ifjúsági nyelvi és természetjáró táborok, nyelvi kirándulások, tanulmányi utak szervezése
3.Tudományos tevékenység, kutatás pl.:
– Magyarországi területen lengyel emlékek, gyökerek kutatása.
– Lengyelországi területen magyar emlékek kutatása.
4.Az emberi és állampolgári jogok védelme.
5.A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység:
– Segítség nyújtása kisebbségi választásokon Magyarországon.
– Kisebbségi önkormányzati választásokra saját jelöltek küldése, ajánlása.
– Kapcsolatfelvétel és együttműködés más lengyel magyarországi civil szervezetekkel pl.: Bem Egyesület, Szent Adalbert Egyesület, lengyel kisebbségi önkormányzatokkal.
– Kapcsolatfelvétel és együttműködés a megyében működő többi nemzetiségi kisebbségekkel.
6.Az euroatlanti integráció elősegítése:
– Kapcsolatfelvétel és együttműködés külföldi civil szervezetekkel
7.Szociális tevékenység végzése, családsegítés, időskorúak gondozása, karitatív munka.
Beteg honfitársak látogatása és a rászorulók lehetőség szerinti anyagi támogatása.
8.Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
9.Környezetvédelem, természetvédelem:
Természetvédelmi táborok, környezetvédelmi táborok, természetjáró táborok szervezése
– Előadások szervezése.
10.Az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés tevékenység.
– A témával kapcsolatos előadások szervezése.
– Tanfolyamok indítása.
11. Közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások.
Az egyesülési jog gyakorlása az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban történik, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
Az Egyesület tevékenységét a lengyel nemzetiség kulturális autonómiája megőrzése érdekében végzi.
Az Egyesület nem zárja ki, sőt kifejezetten biztosítja, hogy a tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.
Az Egyesület a gazdálkodásából származó eredményt / nyereséget / nem oszthatja fel, kizárólag céljai megvalósítására fordíthatja.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújthat. Országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi, önkormányzati választáson jelöltet nem állít.
Az Egyesület tagja, pártoló tagja és tiszteletbeli tagja lehet:
Az Egyesület tagja lehet minden, 18. életévet betöltött, magát a lengyel kisebbségnek valló vagy velük közösséget vállaló magyar állampolgár, továbbá Magyarországon letelepedett illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező lengyel származású nem magyar állampolgár, feltéve, hogy nem áll közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt és az Alapszabályban foglalt kötelezettségek teljesítését vállalja.
Pártoló tag lehet minden 18 éven felüli természetes személy, aki az Egyesület céljait támogatni kívánja.
Tiszteletbeli taggá az válik, akit a Közgyűlés ezzé nyilvánít és az Egyesület tiszteletbeli tagokról vezetett nyilvántartásába bejegyez.
A tagsági viszony keletkezése
Az Egyesület alakuló ülésén résztvevők az Egyesület alapító tagjainak minősülnek.
A későbbiek folyamán a belépési szándékot a Vezetőséghez intézett írásbeli nyilatkozattal lehet jelezni, amelyet a Vezetőség a soron következő ülésén köteles megtárgyalni.
A Vezetőségnek a tagfelvételi kérelmet elutasító döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Közgyűléshez lehet fordulni.
A tagok jogai:
a.részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein
b.választhat és választható az egyesület szerveibe
c.tanácskozási és szavazati joggal rendelkezik az egyesület közgyűlésén
d.az egyesület tevékenységével kapcsolatosan javaslatot és indítványt tehet, véleményt nyilváníthat
e.az egyesület tevékenységéről, célkitűzései megvalósulásáról tájékoztatást kérhet az egyesület Titkárságától
f.igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait és kedvezményeit.
A tagok kötelezettségei:
a.az Alapszabályban foglaltak szerint aktívan részt vesz az egyesület munkájában,
b.betartja az Alapszabályt és az egyesület belső szabályzatainak rendelkezéseit, az egyesület vezető testületeinek döntéseit,
c.eleget tesz tagdíjfizetési és a taggyűlés által megállapított anyagi hozzájárulási kötelezettségeknek.
A pártoló tagok jogai és kötelezettségei:
a.jogosult, de nem köteles részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b. térítésmentesen jogosult igénybe venni az Egyesület szolgáltatásait,
c.köteles tagdíjat fizetni
d.az Egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal vesz részt vitában, felszólalhat, kérdéseket intézhet és javaslatokat tehet.
e.tisztséget nem viselhet
A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei:
a.jogosult, de nem köteles részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b. térítésmentesen jogosult igénybe venni az Egyesület szolgáltatásait,
c.nem köteles tagdíjat fizetni
d.az Egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal vesz részt vitában, felszólalhat,
e.kérdéseket intézhet és javaslatokat tehet.
f.tisztséget nem viselhet
A tiszteletbeli tagokat meg kell hívni az Egyesület Közgyűléseire és jelentősebb rendezvényeire.
A tagsági viszony megszűnése:
a.a tagsági viszony megszűnik kilépéssel, a tag halálával és az Egyesület megszűnésével, jogutód nélküli megszűnése estén,
b. az Egyesület tagja tagsági viszonyát – indoklás nélkül – kilépéssel bármikor megszűntetheti.
c. a Vezetőség határozattal kizárhatja azt a tagot, aki az Alapszabályban megállapított kötelezettségét ismételten, vagy súlyosan megszegi, illetve akit a bíróság a közügyek gyakorlásától jogerős ítélettel eltilt.
A tagsági viszony megszüntethető akkor, ha az Egyesület valamely tagja nem tesz eleget a Közgyűlésen megállapított tagdíj fizetési kötelezettségének a megfelelő határidőben. Ebben az esetben a Vezetőség felszólító levélben értesíti a mulasztásról. A Közgyűlésen meghatározott határidő áll rendelkezésre a tartozás rendezésére, és ha erre nem kerül sor, a Vezetőség tagjai sorából kizárhatja. A kizárást magába foglaló határozat ellen fellebbezésnek lehetősége van.
A Vezetőség a határozatát köteles írásba foglalni és megindokolni.
d. a kizárást kimondó határozat ellen – annak kézhezvételétől számított 15 napon belül – a tag fellebbezést nyújthat be az Egyesület Közgyűléséhez.
III. Az Egyesület szervezete
III Az Egyesület szervei:
1. Közgyűlés,
2. Vezetőség,
3. Ellenőrző Bizottság.
1 A Közgyűlés:
Az Egyesület legfelsőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal az Elnök köteles összehívni.
A Közgyűlést össze kell hívni, ha összehívását a tagok legalább 1/3-a az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi.
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van.
Ha a Közgyűlés határozatképtelenség miatt meghiúsul, úgy a 15 napon belül ismételten összehívott Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül az eredeti napirend tekintetében határozatképes, feltéve, ha erre a meghívottak figyelmét mind az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban, mind pedig a megismételt Közgyűlésre szóló meghívóban felhívták.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a. az Alapszabály megállapítása és módosítása,
b.az Egyesület Elnökének, Elnökhelyettesének, az Elnökség tagjának és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,
c.a közhasznú tevékenységről szóló éves beszámoló elfogadása, az éves költségvetés meghatározása és a zárszámadás elfogadása,
d. a Vezetőség éves beszámolójának megvitatása és további feladatainak meghatározása,
e. az Egyesület más társadalmi szervezettel történő egyesülésének és feloszlásának kimondása,
f.pártoló és tiszteletbeli tag cím adományozása,
g. a tagdíj összegének és a fizetés módjának megállapítása,
h. a Vezetőség döntései ellen benyújtott beadványok elbírálása,
i. határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben és kialakítja az egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni
j. a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az Egyesület pénzügyeinek és a számviteli ellenőrzésére könyvvizsgáló megbízása.
A Közgyűlés valamennyi hatáskörébe tartozó kérdésben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel ( jelenlevők 50%-a + 1 szavazat ) dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök újabb szavazást kezdeményez.
Sem a Közgyűlés, sem a Vezetőség általi határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója ( Ptk. 685 § b. pont ) élettársa a határozat alapján: kötelezettség, vagy felelősség alól mentesülne, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezetet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A Közgyűlésen jelenlévő tagok legalább 1/3-a bármely ügyben a döntéshez titkos szavazás elrendelését kérheti.
Titkos szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt 3 tagú ad hoc szavazatszedő bizottságot kell alakítani.
A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
A jelenlévő tagok 30% – ának indítványára személyiségi jogokat érintő kérdésekben zárt ülést kell elrendelni.
A Közgyűlést az Egyesület Elnöke legalább 8 nappal a tervezett időpont előtt írásban hívja össze, feltüntetve a tervezett napirendi pontokat.
A közgyűlési meghívó lengyel és magyar nyelven készül.
A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti, akinek javaslatára a Közgyűlés a jelenlévő tagok közül jegyzőkönyvvezetőt és két hitelesítőt választ.
A Közgyűlés és a Vezetőség határozatairól, döntéseiről nyilvántartást kell vezetni.
E nyilvántartásnak tartalmaznia kell sorszám szerint a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, illetőleg a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
A Közgyűlés határozatait valamennyi érintett féllel – bizonyíthatóan írásban közölni kell.
Valamennyi Közgyűlési és Vezetőségi határozatot az Egyesület székhelyén 60 napig – jól láthatóan – ki kell függeszteni.
Indokolt esetben a Közgyűlési határozatot sajtó vagy Internet útján nyilvánosságra is lehet hozni. A közhasznúsági jelentést a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni, vagy az Interneten megjelentetni.
Az elnökkel előre egyeztetett időpontban Egyesület irataiba bárki betekinthet, illetve másolatot készíthet. Az Elnök kizárhatja a betekintés és másolat készítés köréből azon íratok megtekintésének lehetőségét, amelyek eredményeként személyiségi jogok, vagy adatvédelmi szabályok sérülhetnének.
Az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, beszámolói közlésének nyilvánosságát az Egyesület székhelyén, vagy az Ifjúsági Házban kialakított hirdető táblán folyamatosan biztosítani kell.
2. A Vezetőség:
A Vezetőség az Egyesület operatív – irányító és ügyintéző szerve.
A Vezetőség három tagú: tagja az Egyesület Elnöke, Elnökhelyettese és az Elnökségi tag.
Fenti személyeket az Egyesület Közgyűlése négy évi időtartamra választja meg.
A Vezetőség eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés hatáskörébe.
Az Elnökség feladatai:
az Egyesület képviselete
az Egyesület munkatervének, költségvetési tervének, költségvetési beszámolójának és közhasznú jelentésének az elkészítése és taggyűlés elé terjesztése
az Egyesület ajánlásainak, javaslatainak képviselete, megvalósításának figyelemmel kísérése
ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat.
Az Egyesület érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára,
Tagfelvételi kérdésekben dönt első fokon a Belépési Nyilatkozat benyújtása alapján
Befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén,
A tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz
Javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására
Működéséről évente egyszer beszámol a Közgyűlésnek.
A Vezetőség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.
A Vezetőség üléseit az Elnök hívja össze írásban, legalább nyolc nappal a tervezett időpont előtt, feltűntetve a tervezett napirendi pontokat.
A Vezetőségi ülések meghívói magyar nyelven készülnek.
A Vezetőség ülései nyilvánosak.
A Vezetőség határozatképességéhez legalább 2 fő jelenléte szükséges.
A Vezetőség határozatot csak egyhangú döntéssel hozhat.
Amennyiben a döntés nem egyhangú, a kérdést a Közgyűlés elé kell terjeszteni.
Az Egyesület az Elnök és az Elnökhelyettes egymástól függetlenül, önállóan képviseli.
Az Elnököt akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.
Az Elnök feladatai:
a Közgyűlés és az Elnökségi ülések levezetése
a konferenciák és más rendezvények szervezése
a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
az Egyesület működésének irányítása
képviseli az Egyesület,
felelős az Egyesület kapcsolatainak bővítésére, fenntartására, ápolására.
Az egyesület Elnökhelyettesének feladata:
képviseli az Egyesületet,
az Elnök konzultánsaként működik,
az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és az Elnökség ülését,
teljes utalványozási jog gyakorlása
mindaz, amivel a Közgyűlés, vagy az Egyesület Elnöke megbízza,
Az Elnökségi tag feladata: segíteni az Elnök és Elnökhelyettes munkáját, elvégezni mindazt, amivel a Közgyűlés, vagy az Egyesület Elnöke, illetve az Elnökhelyettese megbízza.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület Elnöke és Elnökhelyettese az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki.
Az Elnök és az Elnökhelyettes – illetve az ezeknek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget más közhasznú szervezetnél is betölt.
(1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a)kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b)bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a)a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b)a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c)a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d)az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
Összeférhetetlen az Egyesületben a vezetőségi beosztással minden olyan tevékenység, amely a céljainkat és feladatainkat meghatározó alapszabályi rendelkezésekbe ütközik. Nem választható a Vezetőségünk tagjává: aki valamely politikai párt országos, vagy városi szervezetének vezetője, vezetőségi tagja, ellenérdekeltségű szervezet, csoportosulás tagja, résztvevője.
A Vezetőség a Közgyűlésnek évente beszámol munkájáról, költségvetés szerinti gazdálkodásáról, az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításáról, a közgyűlési határozatok végrehajtásáról.
Évente a Közgyűlés elé terjeszti jóváhagyás céljából a közhasznúsági jelentést.
A Vezetőség munkarendjét legkésőbb a megalakulását követő ülésén maga határozza meg.
3. Ellenőrző Bizottság
Hivatkozással az 1997. évi CLVI. törvény 10. § (1) bekezdésére az Egyesület köteles – amennyiben az Egyesület éves bevétele az ötmillió Forintot meghaladta – elkülönült ellenőrző szervet létrehozni.
Az Ellenőrző Bizottság szervezeti és ügyrendjét maga határozza meg.
Az Ellenőrző Bizottság három tagból áll, akik nem lehetnek Elnökségi tagok.
Az Ellenőrző Bizottság köteles az Egyesület működését az ügyek teljes körét átfogóan ellenőrizni, így különösen
a Közgyűlésekről készült emlékeztetők figyelembevételével vizsgálja a közgyűlési
döntések összhangját az Alapszabályban meghatározott egyesületi célokkal,
az éves Ellenőrző Bizottsági Jelentés vizsgálja a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység
szabályszerűségét és a mérleget.
(1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
c)kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
d)bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
e)a vezető szerv elnöke vagy tagja,
f)a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
g)a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
h)az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
(1)A közhasznú szervezet megszűntét köbvető két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
(2)A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintet közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Ellenőrző Bizottság jogosult:
célvizsgálatot folytatni, ha az egyesületi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-
gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látja;
az Egyesület ügyeiről felvilágosítást kérni, az Egyesület üzleti könyveit, iratait, a
pénzkezelés és utalványozás rendjét megvizsgálni.
Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább 1. alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.
Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.
Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.
A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a)a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b)a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
IV. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása:
1. Az Egyesület vagyona a tagok által tagdíjból, a Közgyűlés által meghatározott anyagi
hozzájárulásból, különféle pályázatokon elnyert pénzekből, valamint a jogi személyek és
magánszemélyek felajánlásaiból , támogatásaiból, adományaiból, hozzájárulásaiból és az
Egyesület által folytatott gazdálkodás nyereségéből képződik.
2. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az
Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
3.A tagdíj mértékét évente történő felülvizsgálattal a Közgyűlés állapítja meg.
4.Az Egyesület nevében, vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók,
illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság
sérelmével.
Az Egyesület nevében, vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület Elnöke által kiadott írásbeli meghatalmazás alapján végezhető.
Az Egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos
piaci áron kell nyilvántartásba venni.
5.Az Egyesület gazdálkodása során kell az 1997. évi CLVI. tv. 14 – 19. §-aiban foglaltak pontos betartását.
V. Az Egyesület megszűnése:
1.Az Egyesület megszűnik, ha feloszlását, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja, a bíróság az egyesületet feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.
2. Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonról
a Közgyűlés rendelkezik.
3. Ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy megszűnésének megállapítására kerül
sor és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése
után állami tulajdonba kerül és azt közérdekű célra kell fordítani.
A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
VI. Perlési jog – törvényességi felügyelet
1. Az Egyesület Közgyűlésének határozata ellen – a tudomásra jutástól számított – 30 napon belül a tag a Békés Megyei Bírósághoz keresetet nyújthat be.
A kereset benyújtása a határozat végrehajtását nem gátolja, azonban indokolt esetben
a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti.
2.Az Egyesület működése felett – a rá irányadó jogszabályok szerint – az ügyészség
gyakorol törvényességi felügyeletet.
VII. Könyvvizsgáló
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik (amennyiben erre igény merül fel) az Egyesület pénzügyeinek és a számvitel ellenőrzésére könyvvizsgáló megbízása.
A könyvvizsgáló megbízása legalább egy éves időtartamra szól.
A könyvvizsgáló javadalmazásának mértékét a Közgyűlés állapítja meg.
Az Egyesület Közgyűlése az Alapszabály módosítását 2012. január 26-án elfogadta az VI. / 2012.01.26. / számú határozatával.
Békéscsaba, 2012. január 26.
ALAPSZABÁLY
Időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan
Érvényes: 2012. január 26-tól
I. Általános rendelkezések
Az alapító tagok a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az egyesületi jogról szóló 1989. Évi II. tv. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. Évi IV. tv . a közhasznú szervezetek jogállását meghatározó 1997. Évi CLVI. Tv. valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. Évi LXXVII. Tv. Rendelkezései szerint egyesületet alapítanak.
Az egyesület önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkező szervezet, mely a jelen alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
Az egyesület jogi személy, az 1997. évi CLVI. tv.§ /1/ bekezdésben meghatározott közhasznú szervezet.
Az Egyesület neve: Magyar – Lengyel Baráti Kulturális Egyesület
Lengyel nyelvű elnevezése:
Stowarzyszenie Kulturalne Przyjaźni Polsko – Węgierskiej
Egyesület székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 8.
Az Egyesület működési területe: Békés megye.
Az Egyesület formája: közhasznú
Az Egyesület képviselete:
Az Egyesület annak mindenkori megválasztott Elnöke és Elnökhelyettese egymástól függetlenül, önállóan képviseli.
Elnök: Máté László, címe: 5600 Békéscsaba, Balogh János u. 17.
Elnökhelyettes: Hevesi József , címe: 5600 Békéscsaba, Bogárházi u. 14.
A bankszámla feletti rendelkezésre az alábbiak jogosultak:
1. Máté László elnök
2. Hevesi József elnökhelyettes
3. Tuba László elnökségi tag
Az aláírás érvényességhez két arra jogosult személy aláírása szükséges:1-2, 1-3, 2-3 sorszámok alatti személyek.
II. Az Egyesület célja és tevékenysége.
Célja:
1.A magyar- lengyel közös történelmi, kulturális hagyományok ápolása, továbbadása és
továbbfejlesztése.
2.A Békés Megyében élő lengyelek és a lengyel nép magyar barátainak kulturális, nyelvi és társadalmi összefogásának, együttműködésének biztosítása az egyesületi jog keretei között.
3. A lengyel nyelv tisztaságának és szépségének megőrzése,
4.A lengyel kultúra ápolása és terjesztése Békés megyében, valamint a magyar kultúra megismertetése Lengyelországban.
5.A fiatal nemzedék érdeklődésének felkeltése a Lengyelország iránt (történelem, nyelv, kultúra).
6.Szükség esetén fellépés és segítség nyújtás az emberi és állampolgári jogok védelmében.
7.A magyar- lengyel barátság elmélyítése.
8.A lengyel kulturális örökség megóvása.
9.Testvérvárosi kapcsolatok ápolása.
Az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységek / 1997. évi CLVI.Tv.26.§ c./ ellátását tűzi ki céljául:
Tevékenység:
1.Kulturális tevékenység:
a.Kulturális programok szervezése gyerekeknek, fiataloknak és felnőtteknek.
b.Megyei szintű programok rendezése pl.: kiállítások, irodalmi estek, film vetítés minden érdeklődő számára, előadások, találkozók, koncertek szervezése lengyel írók, költők, művészek, tudósok stb. közreműködésével.
c.Lengyel gasztronómiai esték, piknikek szervezése, a lengyel konyha bemutatása az érdeklődő lakosságnak.
d.Megemlékezés a magyar és lengyel nemzeti ünnepekről.
e.Népismereti kirándulások, tanulmányi utak szervezése.
f.Kulturális örökség megóvása.
g.Lengyel könyvtár működtetése: magyar és lengyel nyelvű lengyel szépirodalmi művek, útikönyvek, turistatérképek, albumok, mese könyvek, VHS kazetták, DVD, CD lemezek, lengyel újságok.
h.CHOPIN kórus működtetése
2.Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés:
– Lengyel nyelvoktatás és lengyel népismeret tanítása minden tanulni akaró gyermek, fiatal számára.
– Versmondó versenyék, rajz versenyék, ügyességi és lengyel népismeret versenyek szervezése.
– Segítség nyújtás továbbtanulásban Lengyelországban, illetve különböző lengyel nyelvű tanfolyamokon.
– Lengyel, angol nyelvoktatás felnőttek részére.
– Különböző szaktanfolyamok indítása az Egyesület dolgozói, tagjai számára, illetve egyéb érdeklődőknek is pl.: számítástechnikai, egészségmegőrző stb.
– Gyermek, ifjúsági nyelvi és természetjáró táborok, nyelvi kirándulások, tanulmányi utak szervezése
3.Tudományos tevékenység, kutatás pl.:
– Magyarországi területen lengyel emlékek, gyökerek kutatása.
– Lengyelországi területen magyar emlékek kutatása.
4.Az emberi és állampolgári jogok védelme.
5.A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység:
– Segítség nyújtása kisebbségi választásokon Magyarországon.
– Kisebbségi önkormányzati választásokra saját jelöltek küldése, ajánlása.
– Kapcsolatfelvétel és együttműködés más lengyel magyarországi civil szervezetekkel pl.: Bem Egyesület, Szent Adalbert Egyesület, lengyel kisebbségi önkormányzatokkal.
– Kapcsolatfelvétel és együttműködés a megyében működő többi nemzetiségi kisebbségekkel.
6.Az euroatlanti integráció elősegítése:
– Kapcsolatfelvétel és együttműködés külföldi civil szervezetekkel
7.Szociális tevékenység végzése, családsegítés, időskorúak gondozása, karitatív munka.
Beteg honfitársak látogatása és a rászorulók lehetőség szerinti anyagi támogatása.
8.Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
9.Környezetvédelem, természetvédelem:
Természetvédelmi táborok, környezetvédelmi táborok, természetjáró táborok szervezése
– Előadások szervezése.
10.Az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés tevékenység.
– A témával kapcsolatos előadások szervezése.
– Tanfolyamok indítása.
11. Közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások.
Az egyesülési jog gyakorlása az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban történik, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
Az Egyesület tevékenységét a lengyel nemzetiség kulturális autonómiája megőrzése érdekében végzi.
Az Egyesület nem zárja ki, sőt kifejezetten biztosítja, hogy a tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.
Az Egyesület a gazdálkodásából származó eredményt / nyereséget / nem oszthatja fel, kizárólag céljai megvalósítására fordíthatja.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújthat. Országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi, önkormányzati választáson jelöltet nem állít.
Az Egyesület tagja, pártoló tagja és tiszteletbeli tagja lehet:
Az Egyesület tagja lehet minden, 18. életévet betöltött, magát a lengyel kisebbségnek valló vagy velük közösséget vállaló magyar állampolgár, továbbá Magyarországon letelepedett illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező lengyel származású nem magyar állampolgár, feltéve, hogy nem áll közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt és az Alapszabályban foglalt kötelezettségek teljesítését vállalja.
Pártoló tag lehet minden 18 éven felüli természetes személy, aki az Egyesület céljait támogatni kívánja.
Tiszteletbeli taggá az válik, akit a Közgyűlés ezzé nyilvánít és az Egyesület tiszteletbeli tagokról vezetett nyilvántartásába bejegyez.
A tagsági viszony keletkezése
Az Egyesület alakuló ülésén résztvevők az Egyesület alapító tagjainak minősülnek.
A későbbiek folyamán a belépési szándékot a Vezetőséghez intézett írásbeli nyilatkozattal lehet jelezni, amelyet a Vezetőség a soron következő ülésén köteles megtárgyalni.
A Vezetőségnek a tagfelvételi kérelmet elutasító döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Közgyűléshez lehet fordulni.
A tagok jogai:
a.részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein
b.választhat és választható az egyesület szerveibe
c.tanácskozási és szavazati joggal rendelkezik az egyesület közgyűlésén
d.az egyesület tevékenységével kapcsolatosan javaslatot és indítványt tehet, véleményt nyilváníthat
e.az egyesület tevékenységéről, célkitűzései megvalósulásáról tájékoztatást kérhet az egyesület Titkárságától
f.igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait és kedvezményeit.
A tagok kötelezettségei:
a.az Alapszabályban foglaltak szerint aktívan részt vesz az egyesület munkájában,
b.betartja az Alapszabályt és az egyesület belső szabályzatainak rendelkezéseit, az egyesület vezető testületeinek döntéseit,
c.eleget tesz tagdíjfizetési és a taggyűlés által megállapított anyagi hozzájárulási kötelezettségeknek.
A pártoló tagok jogai és kötelezettségei:
a.jogosult, de nem köteles részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b. térítésmentesen jogosult igénybe venni az Egyesület szolgáltatásait,
c.köteles tagdíjat fizetni
d.az Egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal vesz részt vitában, felszólalhat, kérdéseket intézhet és javaslatokat tehet.
e.tisztséget nem viselhet
A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei:
a.jogosult, de nem köteles részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b. térítésmentesen jogosult igénybe venni az Egyesület szolgáltatásait,
c.nem köteles tagdíjat fizetni
d.az Egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal vesz részt vitában, felszólalhat,
e.kérdéseket intézhet és javaslatokat tehet.
f.tisztséget nem viselhet
A tiszteletbeli tagokat meg kell hívni az Egyesület Közgyűléseire és jelentősebb rendezvényeire.
A tagsági viszony megszűnése:
a.a tagsági viszony megszűnik kilépéssel, a tag halálával és az Egyesület megszűnésével, jogutód nélküli megszűnése estén,
b. az Egyesület tagja tagsági viszonyát – indoklás nélkül – kilépéssel bármikor megszűntetheti.
c. a Vezetőség határozattal kizárhatja azt a tagot, aki az Alapszabályban megállapított kötelezettségét ismételten, vagy súlyosan megszegi, illetve akit a bíróság a közügyek gyakorlásától jogerős ítélettel eltilt.
A tagsági viszony megszüntethető akkor, ha az Egyesület valamely tagja nem tesz eleget a Közgyűlésen megállapított tagdíj fizetési kötelezettségének a megfelelő határidőben. Ebben az esetben a Vezetőség felszólító levélben értesíti a mulasztásról. A Közgyűlésen meghatározott határidő áll rendelkezésre a tartozás rendezésére, és ha erre nem kerül sor, a Vezetőség tagjai sorából kizárhatja. A kizárást magába foglaló határozat ellen fellebbezésnek lehetősége van.
A Vezetőség a határozatát köteles írásba foglalni és megindokolni.
d. a kizárást kimondó határozat ellen – annak kézhezvételétől számított 15 napon belül – a tag fellebbezést nyújthat be az Egyesület Közgyűléséhez.
III. Az Egyesület szervezete
III Az Egyesület szervei:
1. Közgyűlés,
2. Vezetőség,
3. Ellenőrző Bizottság.
1 A Közgyűlés:
Az Egyesület legfelsőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal az Elnök köteles összehívni.
A Közgyűlést össze kell hívni, ha összehívását a tagok legalább 1/3-a az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi.
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van.
Ha a Közgyűlés határozatképtelenség miatt meghiúsul, úgy a 15 napon belül ismételten összehívott Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül az eredeti napirend tekintetében határozatképes, feltéve, ha erre a meghívottak figyelmét mind az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban, mind pedig a megismételt Közgyűlésre szóló meghívóban felhívták.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a. az Alapszabály megállapítása és módosítása,
b.az Egyesület Elnökének, Elnökhelyettesének, az Elnökség tagjának és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,
c.a közhasznú tevékenységről szóló éves beszámoló elfogadása, az éves költségvetés meghatározása és a zárszámadás elfogadása,
d. a Vezetőség éves beszámolójának megvitatása és további feladatainak meghatározása,
e. az Egyesület más társadalmi szervezettel történő egyesülésének és feloszlásának kimondása,
f.pártoló és tiszteletbeli tag cím adományozása,
g. a tagdíj összegének és a fizetés módjának megállapítása,
h. a Vezetőség döntései ellen benyújtott beadványok elbírálása,
i. határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben és kialakítja az egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni
j. a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az Egyesület pénzügyeinek és a számviteli ellenőrzésére könyvvizsgáló megbízása.
A Közgyűlés valamennyi hatáskörébe tartozó kérdésben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel ( jelenlevők 50%-a + 1 szavazat ) dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök újabb szavazást kezdeményez.
Sem a Közgyűlés, sem a Vezetőség általi határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója ( Ptk. 685 § b. pont ) élettársa a határozat alapján: kötelezettség, vagy felelősség alól mentesülne, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezetet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A Közgyűlésen jelenlévő tagok legalább 1/3-a bármely ügyben a döntéshez titkos szavazás elrendelését kérheti.
Titkos szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt 3 tagú ad hoc szavazatszedő bizottságot kell alakítani.
A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
A jelenlévő tagok 30% – ának indítványára személyiségi jogokat érintő kérdésekben zárt ülést kell elrendelni.
A Közgyűlést az Egyesület Elnöke legalább 8 nappal a tervezett időpont előtt írásban hívja össze, feltüntetve a tervezett napirendi pontokat.
A közgyűlési meghívó lengyel és magyar nyelven készül.
A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti, akinek javaslatára a Közgyűlés a jelenlévő tagok közül jegyzőkönyvvezetőt és két hitelesítőt választ.
A Közgyűlés és a Vezetőség határozatairól, döntéseiről nyilvántartást kell vezetni.
E nyilvántartásnak tartalmaznia kell sorszám szerint a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, illetőleg a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
A Közgyűlés határozatait valamennyi érintett féllel – bizonyíthatóan írásban közölni kell.
Valamennyi Közgyűlési és Vezetőségi határozatot az Egyesület székhelyén 60 napig – jól láthatóan – ki kell függeszteni.
Indokolt esetben a Közgyűlési határozatot sajtó vagy Internet útján nyilvánosságra is lehet hozni. A közhasznúsági jelentést a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni, vagy az Interneten megjelentetni.
Az elnökkel előre egyeztetett időpontban Egyesület irataiba bárki betekinthet, illetve másolatot készíthet. Az Elnök kizárhatja a betekintés és másolat készítés köréből azon íratok megtekintésének lehetőségét, amelyek eredményeként személyiségi jogok, vagy adatvédelmi szabályok sérülhetnének.
Az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, beszámolói közlésének nyilvánosságát az Egyesület székhelyén, vagy az Ifjúsági Házban kialakított hirdető táblán folyamatosan biztosítani kell.
2. A Vezetőség:
A Vezetőség az Egyesület operatív – irányító és ügyintéző szerve.
A Vezetőség három tagú: tagja az Egyesület Elnöke, Elnökhelyettese és az Elnökségi tag.
Fenti személyeket az Egyesület Közgyűlése négy évi időtartamra választja meg.
A Vezetőség eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés hatáskörébe.
Az Elnökség feladatai:
az Egyesület képviselete
az Egyesület munkatervének, költségvetési tervének, költségvetési beszámolójának és közhasznú jelentésének az elkészítése és taggyűlés elé terjesztése
az Egyesület ajánlásainak, javaslatainak képviselete, megvalósításának figyelemmel kísérése
ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat.
Az Egyesület érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára,
Tagfelvételi kérdésekben dönt első fokon a Belépési Nyilatkozat benyújtása alapján
Befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén,
A tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz
Javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására
Működéséről évente egyszer beszámol a Közgyűlésnek.
A Vezetőség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.
A Vezetőség üléseit az Elnök hívja össze írásban, legalább nyolc nappal a tervezett időpont előtt, feltűntetve a tervezett napirendi pontokat.
A Vezetőségi ülések meghívói magyar nyelven készülnek.
A Vezetőség ülései nyilvánosak.
A Vezetőség határozatképességéhez legalább 2 fő jelenléte szükséges.
A Vezetőség határozatot csak egyhangú döntéssel hozhat.
Amennyiben a döntés nem egyhangú, a kérdést a Közgyűlés elé kell terjeszteni.
Az Egyesület az Elnök és az Elnökhelyettes egymástól függetlenül, önállóan képviseli.
Az Elnököt akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.
Az Elnök feladatai:
a Közgyűlés és az Elnökségi ülések levezetése
a konferenciák és más rendezvények szervezése
a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
az Egyesület működésének irányítása
képviseli az Egyesület,
felelős az Egyesület kapcsolatainak bővítésére, fenntartására, ápolására.
Az egyesület Elnökhelyettesének feladata:
képviseli az Egyesületet,
az Elnök konzultánsaként működik,
az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és az Elnökség ülését,
teljes utalványozási jog gyakorlása
mindaz, amivel a Közgyűlés, vagy az Egyesület Elnöke megbízza,
Az Elnökségi tag feladata: segíteni az Elnök és Elnökhelyettes munkáját, elvégezni mindazt, amivel a Közgyűlés, vagy az Egyesület Elnöke, illetve az Elnökhelyettese megbízza.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület Elnöke és Elnökhelyettese az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki.
Az Elnök és az Elnökhelyettes – illetve az ezeknek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget más közhasznú szervezetnél is betölt.
(1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a)kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b)bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a)a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b)a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c)a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d)az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
Összeférhetetlen az Egyesületben a vezetőségi beosztással minden olyan tevékenység, amely a céljainkat és feladatainkat meghatározó alapszabályi rendelkezésekbe ütközik. Nem választható a Vezetőségünk tagjává: aki valamely politikai párt országos, vagy városi szervezetének vezetője, vezetőségi tagja, ellenérdekeltségű szervezet, csoportosulás tagja, résztvevője.
A Vezetőség a Közgyűlésnek évente beszámol munkájáról, költségvetés szerinti gazdálkodásáról, az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításáról, a közgyűlési határozatok végrehajtásáról.
Évente a Közgyűlés elé terjeszti jóváhagyás céljából a közhasznúsági jelentést.
A Vezetőség munkarendjét legkésőbb a megalakulását követő ülésén maga határozza meg.
3. Ellenőrző Bizottság
Hivatkozással az 1997. évi CLVI. törvény 10. § (1) bekezdésére az Egyesület köteles – amennyiben az Egyesület éves bevétele az ötmillió Forintot meghaladta – elkülönült ellenőrző szervet létrehozni.
Az Ellenőrző Bizottság szervezeti és ügyrendjét maga határozza meg.
Az Ellenőrző Bizottság három tagból áll, akik nem lehetnek Elnökségi tagok.
Az Ellenőrző Bizottság köteles az Egyesület működését az ügyek teljes körét átfogóan ellenőrizni, így különösen
a Közgyűlésekről készült emlékeztetők figyelembevételével vizsgálja a közgyűlési
döntések összhangját az Alapszabályban meghatározott egyesületi célokkal,
az éves Ellenőrző Bizottsági Jelentés vizsgálja a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység
szabályszerűségét és a mérleget.
(1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
c)kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
d)bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
e)a vezető szerv elnöke vagy tagja,
f)a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
g)a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
h)az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
(1)A közhasznú szervezet megszűntét köbvető két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
(2)A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintet közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Ellenőrző Bizottság jogosult:
célvizsgálatot folytatni, ha az egyesületi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-
gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látja;
az Egyesület ügyeiről felvilágosítást kérni, az Egyesület üzleti könyveit, iratait, a
pénzkezelés és utalványozás rendjét megvizsgálni.
Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább 1. alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.
Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.
Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.
A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a)a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b)a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
IV. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása:
1. Az Egyesület vagyona a tagok által tagdíjból, a Közgyűlés által meghatározott anyagi
hozzájárulásból, különféle pályázatokon elnyert pénzekből, valamint a jogi személyek és
magánszemélyek felajánlásaiból , támogatásaiból, adományaiból, hozzájárulásaiból és az
Egyesület által folytatott gazdálkodás nyereségéből képződik.
2. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az
Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
3.A tagdíj mértékét évente történő felülvizsgálattal a Közgyűlés állapítja meg.
4.Az Egyesület nevében, vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók,
illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság
sérelmével.
Az Egyesület nevében, vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület Elnöke által kiadott írásbeli meghatalmazás alapján végezhető.
Az Egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos
piaci áron kell nyilvántartásba venni.
5.Az Egyesület gazdálkodása során kell az 1997. évi CLVI. tv. 14 – 19. §-aiban foglaltak pontos betartását.
V. Az Egyesület megszűnése:
1.Az Egyesület megszűnik, ha feloszlását, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja, a bíróság az egyesületet feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.
2. Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonról
a Közgyűlés rendelkezik.
3. Ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy megszűnésének megállapítására kerül
sor és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése
után állami tulajdonba kerül és azt közérdekű célra kell fordítani.
A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
VI. Perlési jog – törvényességi felügyelet
1. Az Egyesület Közgyűlésének határozata ellen – a tudomásra jutástól számított – 30 napon belül a tag a Békés Megyei Bírósághoz keresetet nyújthat be.
A kereset benyújtása a határozat végrehajtását nem gátolja, azonban indokolt esetben
a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti.
2.Az Egyesület működése felett – a rá irányadó jogszabályok szerint – az ügyészség
gyakorol törvényességi felügyeletet.
VII. Könyvvizsgáló
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik (amennyiben erre igény merül fel) az Egyesület pénzügyeinek és a számvitel ellenőrzésére könyvvizsgáló megbízása.
A könyvvizsgáló megbízása legalább egy éves időtartamra szól.
A könyvvizsgáló javadalmazásának mértékét a Közgyűlés állapítja meg.
Az Egyesület Közgyűlése az Alapszabály módosítását 2012. január 26-án elfogadta az VI. / 2012.01.26. / számú határozatával.
Békéscsaba, 2012. január 26.