Egyesületünk könyvtárában megtalálható könyvek közül az alábbiakat ajánljuk figyelmükbe a honlapunkat meglátogató tagjainknak, melyek munkanapokon 09.00 – 12.00 óra között kölcsönözhetők a Lengyel Kulturális Központban. (Békéscsaba, Szent István tér 8.)

 

 

A kiadvány szerkesztője, Havasi Márton, aki a feltáró munkát is végezte, bevezetőjében ezt írja:

A gyűjtemény dolgozat formájában került összeállításra, és mindig a magyar-lengyel helyi jellegű kapcsolódásból indul, vagy éppen oda érkezik az események folyamában. Az összegyűjtött információ, talán a helytörténet egy kis része lehet majd. Forrásanyagot a köztünk élő öregek gyermekkori emlékeiből, az egyházi anyakönyvvek bejegyzéseiből, levéltári, könyvtári adatokból gyűjtöttük. A múlt történéseinek megismerése után még kiegészítésűl a jelenkor lengyeleit kérdeztük itteni helyzetükről. Néhány ilyen beszélgetés nyomán, a röviden elmondott események is sokféle érdekességet tartalmaznak. A munka nem tudományos igényű és nem is teljes körű!

 

 

 


Hevesi József, nyugalmazott nemzetiségi főtanácsos, a kötet egyik szerkesztőjének gondolatai a kiadvány előszavából: “A kötetben lengyel, magyar, román (erdélyi), szlovák és a Magyarországon élő ezen nemzetiségekhez tartozó költők alkotásait adjuk közre a Költészet Napja alkalmából Békéscsabán. Már az előbb felsoroltak is a megjelenés alkalmán túl a soknyelvűséget, a sokszínűséget, a közelséget s a távolságot, az ismertséget s az ismeretlenséget, az azonosságot s a másságot érzékeltetik itt Közép-Európában. A nagyrész közös, vagy nagyon azonos 1000 évnyi történelmi múltból merítő, s 1000 kilométeren belüli földrajzi szomszédságban élő költők, alkotók értelmiségiek esetében!”

 

 

 

 

Konrad Sutarski költő, publicista, műfordító 1934-ben született a lengyelországi Poznanban, 1965 óta él Budapesten. Jelenleg az általa kezdeményezett Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára igazgatója. Mintegy húsz könyv szerzőjeként és fordítójaként többek között három saját válogatott verseskötetet és négy magyar költészeti antológiát publikált. A költő önmagáról így ír: ” Természetesnek tartom a kétnyelvű publikálást, annál is inkább, mivel eredeti, lengyel nyelvű irodalmi szövegeimnek már van magyar fordításuk. Ezenkívül mindazt, amit írok, a bennem élő kettős nemzet mindkét részének szánom, s így irodalmi alkotásaim témája gyakran egyaránt kapcsolódik ahhoz is, ami lengyel és ahhoz is, ami magyar. Igaz, ezt sosem teszem a világ többi részétől elszigetelődve.” Konrad Sutarski az Aggodalom és remény c. könyvében előszőr a magyar nyelvfejlődés történetének témakörében osztja meg nézeteit, ill. az a kérdés foglalkoztatja, miként alakult Magyarország kulturális helyzete az utóbbi két évtizedben. A kötet további részében lengyel-magyar esszék és versek olvashatók.